Mutatok egy érdekes szempontot, amely inspirálhat, és árnyalhatja a feleletet is.
Ehhez először szükséges megválaszolnunk a kérdést:
Egyáltalán mi válhat a márkázás tárgyává?
Szituáció 1.:
Felhúzod a N…ke cipődet, bepattansz a Fo…d-ba és indulnál is, de rájössz, hogy az asztalon hagytad az Ap…le mobilod.
Szituáció 2.:
Hétköznap reggel ácsorogsz az IK…A gardrób előtt, és azon gondolkodsz, hogy a sötét O…say-es szoknyát vedd-e fel a Za…ás világoskék blúzhoz vagy a Res…ved-ben vásárolt fekete nadrágot. Nehéz kérdés. 😄
A fenti szituációk jól rávilágítanak, hogy a termékek márkázása napjainkban gyakran természetesnek számít.
A szolgáltatások esetében már egy fokkal nehezedik a helyzet, hiszen megjelenik az emberi faktor szerepe is. Én például nem egyszer hallottam a mondatot, hogy

“Milyen goromba volt a futár!”

pedig a csomag épségben megérkezett. Bár a feladat hibátlanul teljesítve lett, az ügyfélben mégis megmaradt egy negatív érzés a márkával kapcsolatban. Ennek az ellenkezőjére is találhatunk példát. Pár évvel ezelőtt egy belvárosi kávézóban hallottam az alábbi mondatot, amit a vendég intézett a személyzetnek, miután a reggeli rutin szerint az üzletbe belépve már a pulton várta a kávéja:

“Köszönöm szépen. Annyira szeretek idejárni. Ti tudjátok, hogy mindig mandulatejes latte-t iszok.”

Egy kis apró figyelmesség a felszolgálók részéről, és a márka megítélése máris pozitív irányba változik.
Ha már az emberi tényező szerepénél tartunk, érdemes megjegyezni, bizony a személyek is építhetnek személyes márkát. Sztárok, híres sportolók és üzletemberek, politikusok, művészek és elismert tudósok….
Te milyen szavakra asszociálsz, amikor meghallod a következő neveket?
ELVIS PRESLEY, VII. KLEOPÁTRA, STEPHEN HAWKING, MARIE CURIE, PÁL FERI.
Termékek, szolgáltatások, személyek és sok sok márka. Na de mi válhat még a márkázás tárgyává?

“Annak az iskolának neve van a munkaerőpiacon.”

Hallottad már ezt a mondatot? Jó példája annak, hogy az intézmények és szervezetek is márkázhatók. Múzeumok, iskolák, nonprofit társaságok… Például még egy panda logós természetvédelmi szervezet is lehet márka.
Mi alapján döntöd el, hogy melyik ország/város lesz a nyaralás célpontja? Milyen országnevek és szavak jutnak eszedbe, ha meghallod, hogy

“Made in….”?

Érdekes megfigyelni, miként válhatnak a márkázás tárgyává a földrajzi területek, országok, városok, utcák, helyek, és hogyan befolyásolják akár a vásárlási döntéseinket is.
Voltaképpen akkor mit is lehet márkázni? Terméket, szolgáltatást, személyt, földrajzi helyet, régiót, országot, várost, szervezetet, intézményt…. sorolhatnánk a végtelenbe és tovább.
Tehát érdemes nyitott szemmel járni, és tudatosan megfigyelni például azt, hogy Te hogyan viszonyulsz az egyes márkákhoz, melyek körülvesznek Téged.
  • Mit szeretsz bennük, és mit nem?
  • Mit tanulhatsz tőlük, és azt hogyan alkalmazhatod az általad márkázni kívánt tárgy esetében, melyet értékesíteni szeretnél?
  • Mi válik nálad a márkázás tárgyává? Csak egy termék, vagy kiegészítő szolgáltatás is, netán a személyed is?

FELADAT:

Válassz ki 5 db márkát (terméket, személyt, szolgáltatást, országot, szervezetet…), és egészítsd ki 5 variációval a mondatot:

“Szeretem az (XY) márkát, mert…”

Izgalmasabb, ha különböző fajtájú márkákat figyelsz meg. 😊
Le is jegyezheted az 5 mondatot, mert a következő 10 perces branding leckében lesz vele egy érdekes feladat. 😉
(Molnár Timi)
Felhasznált szakirodalmak:
Healey, M. (2009): Mi az a branding?
Kotler, P. – Keller, K. L. (2006): Marketingmenedzsment

 

Köszi, ha nyomsz egy lájkot: