Ebben a témában Papp-Váry Árpád írt egy remek, átfogó könyvet A márkanév ereje 41 címmel, melyet jó szívvel ajánlok. Elképesztően sok példa és sztori (pozitív és negatív egyaránt) van benne, átlátható struktúrába rendezve. Érdemes rászánni az időt és elolvasni, ha gondban vagy a márkaneved kitalálásában.
A márkanév választás kicsit olyan, mint a logótervezés: ha nem vagyunk tisztában a márkánk alapjaival, akkor végtelen hosszúra nyúlhat, költségessé és idegőrlővé válhat. Próbáljuk megtalálni a tökéletes logót, márkanevet, mely nem is létezik. Próbáljuk elérni, hogy a márkanév kifejezzen mindent, „benne legyen” minden – pedig ez lehetetlen. És szükségtelen is: egy márkanév, egy logó még nem brand, önmagában nem működik.
Számtalan példa létezik arra, hogy egy „tökéletlen” és akár furcsa márkanévvel is lehet sikeres márkát építeni. Sőt, a Google név egy elírásból keletkezett, eredetileg Googol akart lenni. A Facebook eredetileg a „Thefacebook” nevet kapta, és indulásakor az egyetem „arcgalériája” volt. Ma már jóval több, mint portrégyűjtemény, sőt a küldetése is az, hogy a világot nyitottabbá tegye és az embereket összekapcsolja. Nem beszélve arról, hogy a könyvekhez semmi köze.
Ahogy a világ legnagyobb domain regisztrátora, a GoDaddy nevéből sem lehet semmire következtetni. Akár cipőmárka is lehetne. A BrandBirds pedig lehetne akár madártenyésztő márka is, de nem az. 🙂
Fentiekkel arra szeretnék rámutatni, hogy alapvetően a márkanév választásakor nem a tökéletesség elérése a cél, hanem a hibák elkerülése.
Legnagyobb hibák a következők:
A márkanév egy másik nyelven vulgáris értelmű.
Kimondhatatlan vagy túlságosan hosszú, mely esetleg rövidítve is rosszul hangzik, vagy a jelentése nem előnyös.
Alapvetően nem tanácsos rövidítést alkalmazni az elején, ismeretlen márka esetén.
Milyen a jó név?
A jó márkanevet könnyű kimondani (dallamos, rövid, esetleg alliterál, mint a BrandBirds), jól hangzik, pozitív a csengése, a jelentése. Legjobb, ha toldalékkal is használható, melléknevet vagy akár igét is lehet képezni belőle. Így akár saját kategóriát is teremthet, akár a xeroxolás, a zsilettpenge, a matchbox vagy a szendvics (Xerox, Gillette, Matchbox, Sandwich márkanevekből).
A jó név megtalálásában ihletet adhat mindaz, amiről ebben a könyvben írok: ha átgondolod a márkád alappilléreit, közben beugorhat egy jó név is. Ezt inspirálhatja a küldetésed, a célok, az alapelvek, az ügyed, a saját kifejezéseid is. De akár ügyfél is segíthet egy jó név megalkotásában. Vagy egy regény kávéimádó szereplője, Starbuck, akiről a Starbucks kapta a nevét. Trendi az is, ha állatot (BrandBirds, MailChimp, SurveyMonkey), ételt (Red Hot Chili Peppers, Chili & Vanilia) vagy akár a saját nevedet szerepelteted (Jamie’s Italian) a márkanévben.
A dilemma: magyar vagy angol márkanév?
Elsősorban a szolgáltatástól és a célpiactól függ. Ha nemzetközi márkád van, több országban értékesítesz, akkor jobb egy angol hangzású név. Ha elsődleges márkaértéked az, hogy magyar a cucc, a gyártás, stb. – akkor pedig egyértelműen magyar legyen a márkanév. Azonban ekkor is törekedj rá, hogy ne legyen túl bonyolult.
Az egyedi luxusóra márka, a világ egyik legexkluzívabb óramárkája a Bexei, az alapító, Becsei Márk nevéből keletkezett. Ha csak magyar piacon tervezel megjelenni, illetve a személyedhez szorosan köthető a tevékenység, akkor a nevedből is lehet márka: lásd Cserpes Tejivó, vagy a helységből, ahonnan indulsz, lásd: Lipóti Pékség, Szentkirályi ásványvíz. A Budapest kifejezéssel azonban vigyázz, mert ennek használatához külön engedélyt kell kérni.
Több szempontból szerencsés, ha a márkanév egy szóból áll és könnyen kiejthető (Rolex: nincs pontos információ, miért lett ez a név, állítólag a könnyű kiejthetősége miatt), de akár egy több szavas, leíró, kicsit merészebb márkanév is működhet: lásd My Little Melbourne budapesti újhullámos kávézó.
Igen, a zenekarok, énekesek, sportolók nevei is márkanevek. Apropó, sportolók: Hosszú Katinka és Shane egy teljesen új márkanevet használnak (Iron Lady), a „Hosszú” vagy a „Katinka” név helyett, ráadásul olyat amely a filozófiájukat is kellően tükrözi.
A „magyar kóla” alkotói a márkát és italt Tikkadt Szöcskének nevezték el – valószínűleg nem gondoltak külföldi terjeszkedésre. Ahogy eredetileg a Pöttyös sem, emiatt át is kellett nevezniük a külföldi verziót Dots-ra.
Kedves ügyfelünk, Szénás Eszter, aki egy kis családi zöldség-gyümölcs boltot vezet, saját családi gazdasággal, a családnévből képzett jól csengő márkanevet: Szénáskert. Ő sem tervez nemzetközi terjeszkedést, illetve a család és a családi értékek, hagyományok, természetes alapanyagok kiemelten fontosak nekik, így ez egy remek márkanév. Eszter a gyümölcsfák között nőtt fel, kislányként szeretett bele a zöldségek és gyümölcsök világába – ez pedig már a márkasztori része.
Fotó: Depositphotos
